És van még egy 90+ éves történetem, de az nagyon régről, amikor villanyszámlás voltam.
Ott mondta egy ügyfél:
„Tudja, Drága, ennyi idő alatt az ember megunja, hogy folyton történik valami. És sokszor ugyanaz.”
Ez a hölgy mesélte nekem, hogy életében kétszer látott gömbvillámot.
Az egyiket még a háború idején, amikor egy vaskályha közelében ült, az újszülött lányával a kezében. A gömbvillám átgurult mellettük, a kályhán.
A másikat pedig akkoriban látta, amikor találkoztunk, a háza hátsó kertjében.
Az első történethez nem tudok hozzászólni. Ő így mondta, és én elhittem.
Egész pontosan: ennek a hölgynek elhittem.
A második esetében azonban pontosan tudom, hogy abban az időben hatalmas vihar volt Egerben, hosszú áramkimaradással és komoly villámkárokkal a Vécsey-völgy körül, ahol élt.
A második esetében azonban pontosan tudom, hogy abban az időben hatalmas vihar volt Egerben, hosszas áramkimaradással, meg komoly villámkárokkal a Vécsey-völgy körül, ahol élt.
Mindig tudtam, hogy a szüleim nagyon fiatalon haltak meg.
Ezekkel a hölgyekkel és más, hasonló korú idősekkel találkozva fogtam fel csak igazán, hogy mennyire fiatalon.
És akkor értettem meg azt is, hogy milyen mérhetetlen hiányt és veszteséget hagytak maguk után.
Különösen a fiam számára.
